2017. augusztus 15., kedd

Hokis edzőtábor - Második felvonás

Az alábbiakat tudtuk előre:
P:Edzőtábor :8:30-9:50-ig jég
                  10:30-12:00-ig száraz 
                  14:00-15:00-ig száraz 
                  17:00-17:50-ig jég 
Szom:edzőt :9:00-10:20-ig jég
                   11:00-12:00-ig száraz 
                   14:30-15:50-ig jég 
Vas:edzőt :9:00-10:20-ig jég
             11:00-12:00-ig száraz 
             14:30-15:50-ig jég (Változás: 13:30-14:30 jég)

33.hét 
H:edzőtábor:8:00-9:20-ig jég (Változás: 7:00-8:20 jég)
                    12:30-13:20-ig jég (Változás: 12:00-12:50 jég)
                    14:30-15:30-ig száraz (Változás: elmaradt)
K:edzőtábor:8:00-9:20-ig jég  
12:30-13:20--ig jég 

14:30-15:30-ig száraz

(Változás: 
8:00-8:50 jég
 9:15- reggeli
 9:30-10:30 száraz
11:00 ebéd
12:00-12:50 jég
14:00-15:00 száraz
15:15 uzsonna)
                    
Meg azt, hogy az alvás időkben esedékes száraz edzéseket kihagyjuk, meg még azt is, hogy kedden délután indulunk velük a IMamához, meg előtte mehetünk játékboltba (kábelboltba), ha ismét ügyesek lesznek. A kiírt program, most nagyon rugalmas volt, és szinte folyamatosan változott (beleírtam a változást is...de ezt azért nem ilyen fix volt, hogy jött a mail, hogy na akkor így, hanem volt oda-vissza, előre, hátra módosítást....mert hogy nem sikerült megfagyasztani a jeget a versenypályán...viszont a pályaidőket meg már kiadták). Ezúttal Mazsi is ment saját kérésére. Mondjuk nem mondom, hogy maradéktalanul lelkes volt.



Pénteken apa kezdett velük, délelőtt még úgy ahogy csinálta Mazskó a dolgát. Bogyinak megvolt az első kapussága is. Aztán volt alvás,délután már együtt tudtunk vissza menni a Bauhaust is útba ejtve, hogy megkapja a lelkesítő kábeljét....hát délután mondjuk kb. már nem csinált semmit. :( A nagyok továbbra is szépen és lelkesen dolgoztak.



Szombaton Mazskó délelőtt maga volt a lelkesedés és a boldogságos sikerélmény, de aztán délután meg a katasztrófa maga...így apa büntiből meg is fosztotta a kábeleitől. A nagyokra továbbra sem lehet panasz, mert szépen dolgoztak, bár edzésen kívül egyre nyűgösebbek, nyilván a fáradtságtól. De azért délután itthon még nyomtak egy nagyon korrekt kis kapus edzést, hogy Bogyi legalább tényleg tudjon érdemben védeni...meg elkezdtünk vadászni neki balkezes kapus cuccot...hát ez minden csak nem egyszerű :S


Vasárnap megint csak nem volt nagy munka a zöld csemete részéről, de olyan szinten, hogy semmi nem hatotta meg, bármit is mondtunk neki. Bogyi már tényleg ügyes volt a kapuban, Zsebi meg persze támadásban. Mazsi visszakapta az elkobozott kábeleket, mert Apa nem látta semmi értelmét, így hogy kb. semmi hatással nem volt rá. A délután variálás miatt, csak a két nagy ment vissza Apával a délután edzésre...ott nagyon ügyesek voltak, folyton dícsérték őket, hazaérve viszont nyomtak egy durva hisztit :(


Hétfőn apa vittek őket...Mazsi vitte Peppás Jolie-t a jégre...így csinálta a feladatokat és szerencsére az edzők sem bánták a puha segítséget :P Így majdnem végig maradt pályán és többet állt, mint feküdt :P

Ma én mentem velük...necces volt a sztori, mert Bogyi és Mazsi is megfázott, mind a kettőnek folyt az orra és köhögött. A pályán mondjuk jól elvoltak, legalábbis Bogyi (bár kapusnak ő sem öltözött be), Mazsi Peppa és Jolie figyelő tekintete ellenére, nem volt túl lelkes. Aztán mikor öltöztettem át őket, akkor Bogyi nyomott egy durva köhögő rohamot, így inkább megbeszéltem az edzővel, hogy kihagynánk a következő száraz és jeges edzést és a hét további edzéseit is, mert hogy kissé szarul van a gyerek...ránézett és mondta, hogy megérti. Így reggeli után leléptünk...élmény volt a millió cuccal hazapakolni a bazi táskát. Jaaa és még a nap eseménye volt, hogy Cipi odajött és mondta, hogy akkor Zsebit délutántól feljebb sorolná, de még megbeszéli a többi edzővel, de nagyon ügyes, nála már nem motivált (ezzel nem értettem egyet, mert annyira keményen dolgozott és hajtott a beszélgetés pillanatában is, hogy huuu), meg hát akkor nem is lesz további verekedés az Alex nevű kisfiúval, meg az öccsével sem (ezt sem értettem, mert mostanában némi elhanyagolható tesós kakaskodást leszámítva nem is volt). Mondtam neki, hogy délután nem biztos, hogy leszünk és utána viszont biztosan nem, és akkor mondta, hogy még úgyis megbeszéli a másik edzőkkel és akkor majd megy feljebb mikor újra jön. Azt mondjuk nem értem, miért kellett ezt a viszonylagosan bizonytalan dolgot máris elmondani a Zsebinek, de szerencsére viszonylag jól kezelte, mikor még elmondtam neki, hogy ez még azért kicsit képlékeny. 

Most étkezésben sokkal kevesebbet voltunk ott, de az ellátást ugyanolyan volt, mint az első héten. A szülői lelkesedés mondjuk sokkal csekélyebb...és azért olyat is láttam, hogy páran rohangáltunk a gyerekek között, meg próbáltunk rendet tartani és felszolgálni nekik, és jó pár szülő meg szépen félreült sorban mint a verebek és onnan csodálták, hogy mit is csinálunk. Mondjuk általános jellemző ez a fentről nézzük és majd a pálya mellett fagyoskodjon más, és intézze a gyerekem esetleges problémáit más dolog. :( (Sok szülő van, aki elindul lefelé, ha felszól neki a gyereke, de mondjuk mire leér, már általában megoldjuk a problémát azzal a pár lelkes szülőtárssal, akik ott maradnak a pálya mellett.)

1 megjegyzés:

  1. Ez kemény lehetett a srácoknak. Meg nektek is. Nagyon kitartóak.

    VálaszTörlés