2017. november 1., szerda

#20171101



Normál időben ébredtünk, így kényelmes kávézás és pakolás után 8kor már úton voltunk.  Anyósnál KáeM téliesített (trambulin, kút, öntözőrendszer), én meg cuccoltam össze a fiukat, meg az őszi szállítmányt. 11kor már indultunk is, becsomagolva az ebédet. Imamat és Dédit elvittük a temetőhöz mi meg suhantunk haza.
Nagyon jó időt futottunk: a fiuk mesét néztek, beszélgettünk. Hazaérve kicsit örömködtek, majd ebéd és kettőre mindenki ágyban volt nyugiban. Amíg én kicsit bebújtam Mazsi mellé KáeM felrakta az új lépcsőszőnyegeket.
Nem mondom, hogy nagyon korán ébredtek tekintettel arra, hogy 4től volt a buli, de nem késtünk túl sokat :) A buli klasszul sikerült, nagyon jól éreztük magunkat. De erről már írtam ;)


Nyilván téma ma, hogy beszélgessünk a gyerekeknek, gyerekekkel a halálról. Nekem sokat segített Az élet olyan, mint a szél című könyv, a téma átbeszélésben. Persze nehéz erről a témáról beszélgetni velük, mert hát a felnőttek sem értik/tudják. Amúgy kicsit túltoljuk ezt az egész gyereknevelést...hova lettek az ösztönök? Miért könyvből (internetes okosságokból) pszichológusi egyen véleményből akarunk gyereket nevelni. Túlparázzuk, hogy jaj mit ne mondjunk neki, mert a lelki fejlődése, meg a huuu...hát basszus nem emlékszem, hogy a mi korosztályunkban bármelyik szülő is aggódott volna azon hogy lehülyéz...és tudtam hol a helyem...tudom ma is... sok hűde szabad szellemben nevelt fiatal rohadtul nem tudja :( 

Legjobb-legrosszabb:
B: az tetszett a legjobban mikor a denevér ruhákban voltunk és a Zolival ijesztgettünk. De az első amikor a Zoli egyedül ijesztgetett az nem volt jó, az nagyon rémisztő volt.
Zs: legjobb a halloween bulin amikor a Zolival ijesztgettünk titeket felnőtteket. Rossz az volt, hogy Bogyó nagyon megijedt Zoli első rémisztésétől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése