2017. november 1., szerda

Halloween 2017

A tavalyival ellentétben idén nem volt hosszas ünneplés...legalábbis nem itthon. Mert azért IMama talált nekik nála helyben programot, meg a Csokit vagy csínyt dolgot is leszervezte ;) (Remélem majd ír róla bejegyzést is ;) - itt csak fotó a hangulatról)

Mivel a Jégpalotában nagyon tetszett nekik a halloween dekoráció a tervekkel ellentétben már 21-én szombaton feltettük együtt, hogy kicsit élvezhessék is. (Részben készen volt, részben előtte csütörtökön és pénteken csináltam készre) Az ajtóra a korábban innen kinyomtatott verzió került idén is. A fiúkhoz tetszett másik is, például ez, de aztán részben maradtam a beváltnál, csak idén lamináltam (ehhez nyilván újra meg kellett csinálni, mert tavaly úgy sikerült leszedni a falról, hogy elszakadtak), illetve kiegészítettem baglyokkal innen és az ágyaikra került. Továbbá az ablakba innen jött az ihlet és a kiinduló alap, de kicsit át- és összedolgoztam a kastélyhoz a képeket :) A ledes töklámpás és szellem régebbi Kik beszerzés, a pókos mécses takarót pedig innen nyomtattam. A virág kaspókat tavaly vettem a Lidlben. 



Mivel ők hétfőtől (október 23.) mentek Imamához, így előzetesen nem sokáig tudták élvezni, és gondoltam, hogy végülis, miért ne maradhatna fent adventig, amikor a téli dekorációt feltesszük. :) A mamás látogatásra készültem nekik töklámpásokkal (azért esett a választásom a két evvel ezelőtti tökjelmezekre,mert ezeket könnyen lehet kabát fölé is húzni), ezeket műanyag tejes flakonokból csináltam (Lidl Pilos tej), dekopázs ragasztóval került rá a narancssárga krepp papír és fekete szigetelő szalagból vágtam ki a szemeket illetve a szájat, KáeM lyukasztóval készítette el a füleknek a helyet, én pedig egyeres áram fali kábelből (fekete) készítettem el a füleket.  A mécsesekből egy 4es csomag frissen érkezett az Aldiból, a középső tavalyi beszerzés és az elemcsere ellenére is jóval halványabban pislákolt, mint az ideiek. (Információim szerint nagy siker volt a lámpás az unokatesóknál is)



Azért idén is bővült a halloween kínáló kínálat :) Rémisztő kupicákat és szívószálakat vettünk az auchanban. :)


Úgy volt, hogy októbert 31-én hozzuk haza őket. Délutánra terveztem is egy tök faragást, mert hogy idén Anyósomtól érkeztek a tökök, de a vasárnapi meccsre tekintettel maradtak 1-ére is, így már nem álltunk neki a buli előtt itthon faragni. 31-én így én készültem csak a bulira...nem elsietve idén a dolgokat, ekkor csináltam meg a jelmezeket: amikről eleinte azt hittem, hogy felnőtteknek maradok a tavalyinál, de végülis nem...mert családilag denevérben nyomultunk. Nem spiláztam túl....fekete póló, fekete nadrág és hozzá thermo anyagból a szárnyak (ezen ötlet alapján készült, a formát pedig innen lestem), illetve a maszkok...nekem a fejpánt a Pepcoból/Tescoból...nem is emlékszem, denevéres harisnya a Lidlből. A világítós karkötők és az én nyakláncom szintén Pepco. És persze sütöttem sütiket is: tökös linzert (sütötőtök lekvárral töltöttem, a kiszúró formát a wishről rendeltük), illetve denevéres krékert.



November 1-én délután pedig szokásosan Nikiéknél volt party, de a játékokat én vállaltam magamra. Volt, amit kértek tavalyról, de azért igyekeztem újat is kitalálni.



A ragaszd a pókot a hálóba játékkal kezdtünk...csukott szemmel. Igazán jó poén volt :)



Aztán jött a bingo....Annyira nem voltam elájulva a tavalyi verziótól, meg nagyobbak is lettek a gyerekek, kicsit komolyabbat szerettem volna 3*3nál, így töltöttem le újat, de ezt meg soknak éreztem, viszont felhasználtam a hívókártyáinak egy részét, és még szedtem le a netről másikakat, és aztán ismét a bingo-készítő oldalon elkészítettem a játékot. 

Idén is tervben volt kérésre-kívánságra a tök dobálós történet....ehhez csak elő kellett szednem a tavaly elkészített poharakat és kis tököket. De ez végülis elmaradt idő hiányában.



Ezután Xboxon nyomták a halloween táncot a gyerekek...idén amúgy nagyon csendes volt a buli, mert sokan nem tudtak eljönni. Mi voltunk a három fiúval, meg Niki egy ovis fiú pajtása még.



Mikor már kellően sötét volt, akkor kivonultunk tököt faragni...idén már egészen lelkesek voltak a gyerekek, bár azért még mindig megunták bőven azelőtt, hogy elkészült volna az alkotás.



A buli végén jött a szokásos mese (A szerző engedélyével idén is a bejegyzés alján található), amihez idén Zoli nagyon felkészült és a mesében szereplő Posadaként (aka a kaszás) érkezett...hozzá sötétben, félelmetes hangokkal...amitől azért volt egy kis ijedség: Bogyi sírt, Mazsi is megszeppent, de ő KáeM ölében ült. Aztán mikor megpróbálhatták a szárnyakat, megnézhették a kaszát, és mehettek vele együtt ijesztgetni, akkor megnyugodtak. A mese egyébként így már kevésbé volt érdekes, sokkal jobban lekötötte őket, hogy Zoli jelmezét nézegessék és piszkálják :P


Még lettek volna játék ötleteim: Seprűvel halloween lufit szlalomban kergetni. Fejen kis tökkel szlalomozni. A töklámpás képre a mosolyt csukott szemmel felragasztani (Avagy pin the grin on Jake o latern...vagy valami hasonló néven találkoztam az ötlettel)....de hát kell jövőre is valamit hagyni :)

Korábbi évek: 2015 - 2016


Varga Zoltán: Dia de Muertos 

Egyszer volt hol nem volt a nagy tengeren túl, amit ma Amerikának hívunk, annak is a középső részén ahol ma egy Mexico nevű ország van, éltek a Maya indiánok. Harmóniában éltek a természettel és az isteneikkel. A másvilág isteneit ugyanúgy tisztelték, és amikor valaki eltávozott különféle szertartásokat végeztek. Mivel fontos, hogy mielőtt a holtak elindulnának, a lelkük tiszta legyen, egy tálban vizet forraltak, ebbe különböző fűszernövényeket helyeztek (babér, kakukkfű, majoranna, rozmaring és kamilla), egy másikban pedig kopálgyantát vagy tömjént égettek, mely a lélek megtisztítását szolgálta. Gyümölcsöket, edényeket, ékszereket temettek az emberek mellé, amiket így ők el tudtak vinni magukkal. Még egy pohár vizet is kitettek, hogy a halottnak legyen mivel enyhítenie szomját, illetve mellé helyezték toalettkészletét, hogy tudjon mivel szépítkezni. Az oltárra tették a halott kedvenc ételét, idénygyümölcsöket, illetve kukoricából készült termékeket. Nem hiányozhatot a pan de muerto, azaz a halottak napi kalács sem: ez egy briós-szerű, cukorral megszórt péksütemény, melyen két csont rajzolódott ki. 

Minden évben az indiánok hatalmas ünnepséget rendeztek a halottak tiszteletére. Ez a Dia de Muertos ami spanyolul a halottak napját jelenti. Ezen a napon a holt lelkek visszatérnek a földre, hogy szeretteikkel legyenek. 

Történt egyszer, hogy a Dia de Muertos ünnepen Posada, a csínytevés istene lezárta az átjárót a holtak birodalmába, mert nagyon unatkozott. Az mondta az embereknek, hogy addig nem nyitja ki az átjárót, amíg az indiánok nem tudnak valami igazán ijesztő csínytevést kitalálni, amit még Posada is megirigyelne és félne tőle. Posada butának tartotta az embereket és azt hitte. csak ő képes ijesztő lenni. 

Össze is ült gyorsan a vének tanácsa, hiszen a Dia de Muertos csak egy napig tart, ezért másnap hajnalban hiába nyílik ki a kapu már nem tudnak a szellemekkel találkozni. Minden félét kitaláltak, hogyan ijesszék meg Posadat. Végül arra jutottak mindent kipróbálnak. Jöttek különféle jelmezekben. Múmiák, csontvázak, vámpírok, farkasemberek, gonosz boszorkányok, és szigorú tanítónénik is. Semmi nem használt. Hatalmas zajt csaptak, kiabáltak, ugrándoztak, de Posada, aki maga is csontvázszerű lény fekete ruhában, szárnnyal a hátán és kaszával a kezében, csak unottan pislogott a tömegben. A Maják kezdtek elkeseredni. Már csak 6 óra maradt a napból, amikor is egy Pedro nevű kisfiúnak furcsa dolog jutott az eszébe. Felidézte amit Posada mondott. Csak Ő tud elég ijesztő dolgokat csinálni. 

Pedro gyorsan beszaladt a házukba nem messze az átjárótól. Mikor visszatért óriási sikoltozás hallatszott Posada irányából. Bizony a gonosz lény halálra rémült. Az átjáró kinyílt, mivel elmúlt a varázslat. Elkezdtek jönni a szellemek a másvilágról. Az indiánok először nem értették mi történt. Aztán meglátták Pedrot Posadának öltözve. Hangosan nevetni kezdtek. Pedrot a vállukra vették és ünnepelték. Azóta minden évben a Dia de Muertos napján az indiánok leszármazottai és akik Mexicoban éltek beöltöznek csontvázszerű lényeknek, hogy távol tartsák Posadat és nyitva az átjárót. 

Posada pedig még most is rémülten szaladgál, ha el nem fáradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése